Szép

Ma is felébredtem mint ahogy azt minden nap teszem. Sütött a Nap, lármáztak a madarak és én még az álmom s a valóság közt lebegtem. Leegyensúlyoztam az emeletről, bezuhantam a fürdőbe, beillesztettem a szemeimet (kis műanyag dioptriás migyulák) és rámosolyogtam a világra. Bágyadt, egyáltalán nem tudatos félszeg mosollyal. Reggeli kell a babáknak...hát megkapták:)
Általában ott ücsörgök mellettük amíg az utolsó falat le nem megy a torkukon, mert egyedül pillanatok alatt kiegészítenék az étrendjüket fejenjént egy egy kiló cukorral(szeretethiány+mennyiségéhség), egy bödön lekvárral és még kerülne valami a zsebbe is, mondván, ki tudja, eljöhet a világvége:)
nem ücsörgök azonban tétlenül, általában újságot olvasok (Nők lapja, mert csak az jár:), vagy a német-magyar kéziszótárt nyomorgatom.. Mozgásba hozza a durmoló agyhullámokat, és én erre büszke is voltam, hogy erre rájöttem!! Tehát minden reggel újságot olvasok vagy a német-magyar szótárt nyomorgatom:)
Aztán itt a hidegfront: álmosít és bosszant is egyben, pillanatok alatt felment a vezérhangyám és dühöngtem... llyenkor mindenki és minden hibás, csak újra józan ésszel látod be, hogy valójában te magad vagy a csersznyéd pogácsa. Csak győzz a bocsánatkérésekkel..:)

Minden jó ha a vége jó, felhívtam a psichiáteremet és hagytam magam hátsón billenteni...jól esett, akit fizet az ember attól bármit elfogad:) Egy egy ilyen, nevezzük terápiának, ráébreszt a már addig is tudott és ismert dolgaimra és gyengéimre...erre is szükség van, már csak tovább kell lépni:)

Photoproject is the next step:) Mal sehen!!
See you later aligator!

Ez a 10. spot...ezt is megértem:) Annyira nem volt nehéz, legközelebbi party a 100.-nál lesz!