Petőfi után szabadon...

Varró Dániel
Minek-minek?

Minek nevezzelek, cica,
ha rakoncátla ujjaid,
e gátlástalan kis hullarablók
fekete pulcsim zsebében matatnak,
s a gyökerüknél nyíló négy gödör
mélyére dugdossák a szajrét
(összegyúrt szív
szerelmetes rajongás
meg más efféle bóvli)-
minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
ha hangjaid,
e piros csőrű, náthás kiskacsák
kiket hallásom csobbanó taván
úsztatsz a partközelben,
hol izgatóan hümmögetve,
hol túlűvöltve metrókattogást,
negédes hápogásba kezdenek,
hogy mint a nád, az ember meghajol,
minek nevezzelek?

Minek nevezzelek?
ha buzgón fordítasz
nyitott fájlok és szótárak között,
s egyszerre rámszökkented pillantásodat,
e szemtelen, doromboló cicát,
s míg hízelkedve hozzámdörgölöd,
tekintetem, ki ugyancsak galamb,
vernyákoló szájába röppen
s e kétszínű dög martaléka lesz -
minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
ha elgurulsz
lepottyanván, mint ingemről a gomb,
és elvesztődsz magányod szőnyegén
(menet közben rádlép a sok hülye)
s én négykézláb kereslek mindenütt,
tegyük hozzá, hiába,
legjobb esetben is
csak gombostűbe nyúlok
minek nevezzelek?

Minek nevezzelek?
Harmadszor is cica,
konok kislány, ki koplalásba kezd
atyáskodó szemek ha nem vigyázzák
mulasztásaim ürügye,
minden félelmemnek gondosan megágyazó
mama
hiúságom csiklandozója
hamis, büdös kis tolvajom,
minek nevezzelek?

...mondjuk nevezzük Teklának?...igen pont ekkora liba vagyok:-)))